Az andragógus hallgatók I. év második félévében szemináriumi keretekben tanulnak az Európai Unió kultúrájáról és történetéről. A szeminárium anyaga a közelmúltra (az elmúlt 50-60 évre) koncentrál, és az EU létrejöttéhez vezető politikai és gazdasági okok és döntések számbavétele mellett igyekszik megismertetni az EU intézményrendszerét, döntési mechanizmusát is. Emellett azonban a legfontosabb cél, hogy a hallgatók megismerjék az EU kulturális és oktatási akcióprogramjait, a kulturális együttműködés jó példáit, és bepillantást nyerjenek az európai népek kultúrájába.
Mi az Európa Nap?
„1950. május 9-én Robert Schuman előterjesztette Európa újjászervezésére vonatkozó javaslatát, mely elengedhetetlen feltétele volt a békés kapcsolatok fenntartásának. Ezt a "Schuman-nyilatkozat" néven ismert javaslatot tekintjük a mai Európai Unió megszületéséhez vezető első lépésnek. Május 9. mára európai szimbólummá vált (Európa Nap), amely az EU zászlójához, himnuszához és az egységes valutához (az euro) hasonlóan az Európai Unió politikai egységét jelképezi. Az Európa Nap alkalmából olyan rendezvények és fesztiválok kerülnek megrendezésre, melyek Európát közelebb viszik a polgárokhoz, az Unió népeit pedig egymáshoz.”
A 2007/2008-as tanévben született meg az ötlet, hogy a szeminárium részeként a hallgatók a tárgyat tanító oktató (Demcsák Katalin) vezetésével szervezzék meg saját Európa Napjukat. A cél az, hogy az EU 27 tagállamából évente 5-6 ország kultúrája kerüljön a figyelem középpontjába, és változatos, színes programok formájában ismerkedjünk meg az adott országok kulturális jellemzőivel, mindennapi szokásaival, ünnepeivel, művészeti és tudományos életével. Ez az esemény jó alkalom arra is, hogy a hallgatók elsajátítsák a rendezvényszervezés alapjait, projekt-munkát végezzenek, és megtapasztalják a tanulás indirekt formáinak hatékonyságát. A programok előkészítése és lebonyolítása szakmai gyakorlatnak számít. Az elmúlt két év tapasztalatai alapján és T. Molnár Gizella intézetvezető asszonnyal való egyeztetés után a 2009/2010-es tanévtől kezdődően az Európa Nap megszervezésével kapcsolatban néhány alapvető döntés született.
Az Európa Nap intézeti keretek között zajlik. A helyszín az intézet épülete (Szilléri sgt. 12.). Noha eredetileg minden év május 9-én kerülne megrendezésre az esemény, 2010-ben május 10-én, hétfőn tartjuk az Európa Napot. Az Európa Nap ettől a tanévtől kezdve szervesen beépül a szeminárium anyagába, a részvétel minden első évfolyamos hallgató számára kötelező. A szervezés és lebonyolítás irányítója és felelőse a szemináriumot vezető oktató, Demcsák Katalin. Ettől az évtől kezdve a szemináriumra készítendő referátumok témái szorosan kapcsolódnak majd az Európa Nap szervezési munkáihoz.
Európa tagállamait többé-kevésbé létező „régiókra” osztottam, és minden évben egy-egy ily módon meghatározott régió vagy térség országai kerülnek a figyelem középpontjába. 2010-ben Skandinávia és a Balti-tenger vidéki országok kultúráit igyekszünk majd minél jobban és érdekesebb formában megismerni és megismertetni az intézet hallgatóival. Ez 6 országot jelent az idén (a szóbeli megbeszélés során Lettország kimaradt): Norvégia, Svédország, Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia.
A továbbiakban szeretném tisztázni kialakult félreértéseket. Azt kértem Önöktől két héttel ezelőtt, hogy kezdjék el a kutatómunkát. Tehát az évfolyam hallgatói tetszés szerint és szimpátia alapján alkossanak kb. 20 fős csoportokat, amelyek az elkövetkező hetekben egy-egy országról, kulturális életéről információkat gyűjtenek. A rendezvény szervezésére, konkrét programok kitalálására a későbbiekben kerül sor, most pusztán az a feladat, hogy tájékozódjanak az Internet és a könyvtárak segítségével. A rendezvénynek nincs főszervezője, azt kértem, hogy valaki koordinálja a kutatómunkát és legyen kapcsolattartó. Számomra értelmezhetetlen hatalmi viszály alakult ki, így most néhány alapvető szabályt szeretnék lefektetni. Az Európa Nap megszervezése és lebonyolítása demokratikus elvek alapján zajlik. Sem most, sem a későbbiekben nem lesz főszervező. Szervező csoportok lesznek, de nem most, hanem később, hiszen csak az összegyűjtött anyag láttán tudjuk majd közösen (demokratikus elvek alapján) eldönteni, hogy milyen tevékenység, vagy forma lesz a leghatékonyabb. A cél most az, hogy projektmunkában közös kutatómunkát végezzenek. A szempontokat az alábbiakban olvashatják. Örülnék, ha az anyaggyűjtést a kíváncsiság és a felfedezés öröme vezetné.
Tudja-e valaki közülünk, hogy pl. Lettország nemzeti ünnepei mikor vannak, kik a nagy norvég költők és mit esznek az észtek esküvők alkalmával? Milyen házakban laknak? Honnan jöttek és hová tartanak? Hogyan épült be (beépült-e) a viking kultúra a mai svédek mindennapjaiba? És azt tudták-e, hogy Litvániában van egy 55 hektáros Európa Park, egy szabadtéri tárlat, modern művészeti múzeum, ami önmagában igyekszik megteremteni az európai egység gondolatát? (A cím: Europos Parkas, Joneikiskiu v. 15148 Vilnius district, Lithuania Tel: +370 5 2377077, E-mail: hq@europosparkas.lt) Hozzáteszem: én is csak véletlenül tudom, hogy létezik.
Azt szeretném, ha az idei Európa Napon olyan dolgokat is megtudhatnánk ezekről az országokról, amit csakis az tudhat meg, aki ott él egy ideig, vagy aki világutazó és az a munkája, hogy járjon-keljen a világban, és véletlenül betoppanjon egy Európa Parkba vagy Európa Kertbe (pl. Csehországban, Írországban vagy Spanyolországban). Rendkívül jó lenne, ha a fent említett park ötletgazdájától, Gintaras Karosastól kaphatnánk fotókat a parkjában kiállított szobrokról és installációkról, például. De azt gondolom, hogy millió dolog van, amiről halvány elképzelésünk sincs az idén középpontba kerülő országokról. Ha pedig lesz, máris gazdagabb mindenki: aki utána jár és keres, aki bemutatja, és aki nézőként vagy aktív részvevőként 2010. május 10-én belepillanthat egy kicsit ezeknek az országoknak a kultúrájába. Mivel az Európa Nap ünnep, a cél az is egyúttal, hogy az örömteli ismeretszerzést valósítja meg. Ezt is meg fogjuk tanulni az elkövetkező hónapokban. Ezért nem lesz kényszer, parancsolás és főszervezés. Együttműködés lesz.
A kutatómunka legfontosabb lépései: 1. Alakuljanak kb. 20 fős csoportok, amelyek 1-1 országról gyűjtenek anyagot. Az Interneten a lap.hu oldalakból érdemes kiindulni, de a TIKben is biztosan találnak valamit. Fontos, hogy minden csoportban legyen legalább egy ember, aki tud valamennyire angolul, Lettország, Litvánia és Észtország esetében esetleg oroszul. Ha ez nem lehetséges, akkor az oktatók segítenek. 2. Kérem, hogy valaki a csoportokból keresse meg és írja ki az adott országok nagykövetségeinek vagy konzulátusainak címét. A kulturális egyesületek címeit. Pl. finn-magyar baráti szövetségét, vagy bármit, ami létezik. Elképzelhető, hogy minden országban vannak különféle magyar egyesületek vagy szervezetek. Ezeket is írják össze. Az ily módon összegyűjtött címeket szeretném megkapni, hogy hivatalosan, az intézetvezető asszony aláírásával és hozzájárulásával keressük meg ezeket a szervezeteket, és ha lehetséges, kérjünk tőlük információt, anyagot, képet, könyvet, bármit, ami gazdagíthatja az ismeretanyagot. Az idén a BTK-n működő finn-ugor tanszéktől is kérhetünk segítséget. De ezt bízzák rám. 3. A csoportokban valaki vállalja fel az összekötő szerepét. Szeretnék folyamatosan tájékoztatást kapni arról, hogyan zajlik a munka. Az e-mail címem: demcsak@jgypk.u-szeged.hu Ezen a címen bárki megkereshet, kérdezhet, és egyúttal szeretnék néha belecsöppenni a megbeszélésekbe, ha lesznek. Az összekötő nem főnök, hanem inkább szolgálatot tesz a többeknek. 4. A csoportok munkáját érdemes tematikus alcsoportokban megszervezni. Ez azt jelenti, hogy kb. 2-4 ember dolgozzon egy területen. Nekik kell szorosabb kapcsolatban lenniük egymással. A kutatási területek: a, nemzeti történelem, városok és falvak, nemzeti hősök, legendák b, ünnepek (nemzeti és vallási), hagyományok, gasztronómia c, képzőművészet (festészet, szobrászat, építészet) d, irodalom (nemcsak a legnagyobb nemzeti írók és költők, hanem mesék, mondókák, egyebek is) d, film, színház, fotó e, zene, tánc (pl. népzene, néptánc, különleges népi hangszerek is, de kortárs zene és táncművészet, könnyűzene is) f, tudomány (természettudomány, humántudomány, feltalálók, stb.) g, oktatás és kulturális intézményrendszer (közoktatás, felsőoktatás, felnőttoktatás, népfőiskolák, művelődési intézetek) h, földrajzi tájak, természetvédelem (a skandinávoknál ez rendkívül fontos), kertek, parkok, ezekkel kapcsolatos történetek. Az idén a lappokról is keresni kellene anyagot.
Örülnék, ha a vizsgaidőszak kezdete előtt már volna valami a kezünkben, hogy amikor februárban konkrétan is a szervezésre kerül sor, már legyen miből kiindulni. Anyaggyűjtés közben azon is törhetik a fejüket, hogy milyen formában vagy tevékenységgel tudnánk egy-egy apró dolgot bemutatni. Ez azt jelenti, hogy írják össze az idő közben felmerülő kreatív ötleteiket, hogy lehessen majd válogatni.
Nagyon remélem, hogy ezzel a tájékoztatóval sikerült egyúttal megszüntetnem azt a viszályt, ami kialakult, és noha Hérakleitosz szerint a viszály maga az élet és az ellentét a világban a legfontosabb működő elv, jó lenne, ha most inkább a „logosz” szintén hérakleitoszi elve irányítaná a munkát. Vagyis rend alakulna ki.
Első lépésként a 6 megalakuló csoport 6 összekötőjének a válaszát várom, filozófia dolgozat után pedig mindent tisztázunk még egyszer. A kialakult, egyes altémákban kutató 2-3 fős csoportok szintén hozzám forduljanak, ha segítségre van szükségük (például abban, hogy hová nyúljanak a könyvtári polcokon), vagy ha meg kívánják mutatni, mit találtak.
Európa Nap – levél tanárnőtől
VálaszTörlés1. rész
Az andragógus hallgatók I. év második félévében szemináriumi keretekben tanulnak az Európai Unió kultúrájáról és történetéről. A szeminárium anyaga a közelmúltra (az elmúlt 50-60 évre) koncentrál, és az EU létrejöttéhez vezető politikai és gazdasági okok és döntések számbavétele mellett igyekszik megismertetni az EU intézményrendszerét, döntési mechanizmusát is. Emellett azonban a legfontosabb cél, hogy a hallgatók megismerjék az EU kulturális és oktatási akcióprogramjait, a kulturális együttműködés jó példáit, és bepillantást nyerjenek az európai népek kultúrájába.
Mi az Európa Nap?
„1950. május 9-én Robert Schuman előterjesztette Európa újjászervezésére vonatkozó javaslatát, mely elengedhetetlen feltétele volt a békés kapcsolatok fenntartásának.
Ezt a "Schuman-nyilatkozat" néven ismert javaslatot tekintjük a mai Európai Unió megszületéséhez vezető első lépésnek.
Május 9. mára európai szimbólummá vált (Európa Nap), amely az EU zászlójához, himnuszához és az egységes valutához (az euro) hasonlóan az Európai Unió politikai egységét jelképezi.
Az Európa Nap alkalmából olyan rendezvények és fesztiválok kerülnek megrendezésre, melyek Európát közelebb viszik a polgárokhoz, az Unió népeit pedig egymáshoz.”
A 2007/2008-as tanévben született meg az ötlet, hogy a szeminárium részeként a hallgatók a tárgyat tanító oktató (Demcsák Katalin) vezetésével szervezzék meg saját Európa Napjukat. A cél az, hogy az EU 27 tagállamából évente 5-6 ország kultúrája kerüljön a figyelem középpontjába, és változatos, színes programok formájában ismerkedjünk meg az adott országok kulturális jellemzőivel, mindennapi szokásaival, ünnepeivel, művészeti és tudományos életével. Ez az esemény jó alkalom arra is, hogy a hallgatók elsajátítsák a rendezvényszervezés alapjait, projekt-munkát végezzenek, és megtapasztalják a tanulás indirekt formáinak hatékonyságát. A programok előkészítése és lebonyolítása szakmai gyakorlatnak számít.
Az elmúlt két év tapasztalatai alapján és T. Molnár Gizella intézetvezető asszonnyal való egyeztetés után a 2009/2010-es tanévtől kezdődően az Európa Nap megszervezésével kapcsolatban néhány alapvető döntés született.
Az Európa Nap intézeti keretek között zajlik. A helyszín az intézet épülete (Szilléri sgt. 12.).
Noha eredetileg minden év május 9-én kerülne megrendezésre az esemény, 2010-ben május 10-én, hétfőn tartjuk az Európa Napot. Az Európa Nap ettől a tanévtől kezdve szervesen beépül a szeminárium anyagába, a részvétel minden első évfolyamos hallgató számára kötelező. A szervezés és lebonyolítás irányítója és felelőse a szemináriumot vezető oktató, Demcsák Katalin. Ettől az évtől kezdve a szemináriumra készítendő referátumok témái szorosan kapcsolódnak majd az Európa Nap szervezési munkáihoz.
Európa tagállamait többé-kevésbé létező „régiókra” osztottam, és minden évben egy-egy ily módon meghatározott régió vagy térség országai kerülnek a figyelem középpontjába. 2010-ben Skandinávia és a Balti-tenger vidéki országok kultúráit igyekszünk majd minél jobban és érdekesebb formában megismerni és megismertetni az intézet hallgatóival. Ez 6 országot jelent az idén (a szóbeli megbeszélés során Lettország kimaradt): Norvégia, Svédország, Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia.
2. rész
VálaszTörlés(Európa Nap – levél tanárnőtől)
A továbbiakban szeretném tisztázni kialakult félreértéseket.
Azt kértem Önöktől két héttel ezelőtt, hogy kezdjék el a kutatómunkát. Tehát az évfolyam hallgatói tetszés szerint és szimpátia alapján alkossanak kb. 20 fős csoportokat, amelyek az elkövetkező hetekben egy-egy országról, kulturális életéről információkat gyűjtenek. A rendezvény szervezésére, konkrét programok kitalálására a későbbiekben kerül sor, most pusztán az a feladat, hogy tájékozódjanak az Internet és a könyvtárak segítségével. A rendezvénynek nincs főszervezője, azt kértem, hogy valaki koordinálja a kutatómunkát és legyen kapcsolattartó. Számomra értelmezhetetlen hatalmi viszály alakult ki, így most néhány alapvető szabályt szeretnék lefektetni.
Az Európa Nap megszervezése és lebonyolítása demokratikus elvek alapján zajlik. Sem most, sem a későbbiekben nem lesz főszervező. Szervező csoportok lesznek, de nem most, hanem később, hiszen csak az összegyűjtött anyag láttán tudjuk majd közösen (demokratikus elvek alapján) eldönteni, hogy milyen tevékenység, vagy forma lesz a leghatékonyabb. A cél most az, hogy projektmunkában közös kutatómunkát végezzenek. A szempontokat az alábbiakban olvashatják. Örülnék, ha az anyaggyűjtést a kíváncsiság és a felfedezés öröme vezetné.
Tudja-e valaki közülünk, hogy pl. Lettország nemzeti ünnepei mikor vannak, kik a nagy norvég költők és mit esznek az észtek esküvők alkalmával? Milyen házakban laknak? Honnan jöttek és hová tartanak? Hogyan épült be (beépült-e) a viking kultúra a mai svédek mindennapjaiba? És azt tudták-e, hogy Litvániában van egy 55 hektáros Európa Park, egy szabadtéri tárlat, modern művészeti múzeum, ami önmagában igyekszik megteremteni az európai egység gondolatát? (A cím: Europos Parkas, Joneikiskiu v. 15148 Vilnius district, Lithuania Tel: +370 5 2377077, E-mail: hq@europosparkas.lt) Hozzáteszem: én is csak véletlenül tudom, hogy létezik.
Azt szeretném, ha az idei Európa Napon olyan dolgokat is megtudhatnánk ezekről az országokról, amit csakis az tudhat meg, aki ott él egy ideig, vagy aki világutazó és az a munkája, hogy járjon-keljen a világban, és véletlenül betoppanjon egy Európa Parkba vagy Európa Kertbe (pl. Csehországban, Írországban vagy Spanyolországban). Rendkívül jó lenne, ha a fent említett park ötletgazdájától, Gintaras Karosastól kaphatnánk fotókat a parkjában kiállított szobrokról és installációkról, például. De azt gondolom, hogy millió dolog van, amiről halvány elképzelésünk sincs az idén középpontba kerülő országokról. Ha pedig lesz, máris gazdagabb mindenki: aki utána jár és keres, aki bemutatja, és aki nézőként vagy aktív részvevőként 2010. május 10-én belepillanthat egy kicsit ezeknek az országoknak a kultúrájába.
Mivel az Európa Nap ünnep, a cél az is egyúttal, hogy az örömteli ismeretszerzést valósítja meg. Ezt is meg fogjuk tanulni az elkövetkező hónapokban. Ezért nem lesz kényszer, parancsolás és főszervezés. Együttműködés lesz.
3. rész
VálaszTörlés(Európa Nap – levél tanárnőtől)
A kutatómunka legfontosabb lépései:
1. Alakuljanak kb. 20 fős csoportok, amelyek 1-1 országról gyűjtenek anyagot. Az Interneten a lap.hu oldalakból érdemes kiindulni, de a TIKben is biztosan találnak valamit. Fontos, hogy minden csoportban legyen legalább egy ember, aki tud valamennyire angolul, Lettország, Litvánia és Észtország esetében esetleg oroszul. Ha ez nem lehetséges, akkor az oktatók segítenek.
2. Kérem, hogy valaki a csoportokból keresse meg és írja ki az adott országok nagykövetségeinek vagy konzulátusainak címét. A kulturális egyesületek címeit. Pl. finn-magyar baráti szövetségét, vagy bármit, ami létezik. Elképzelhető, hogy minden országban vannak különféle magyar egyesületek vagy szervezetek. Ezeket is írják össze. Az ily módon összegyűjtött címeket szeretném megkapni, hogy hivatalosan, az intézetvezető asszony aláírásával és hozzájárulásával keressük meg ezeket a szervezeteket, és ha lehetséges, kérjünk tőlük információt, anyagot, képet, könyvet, bármit, ami gazdagíthatja az ismeretanyagot. Az idén a BTK-n működő finn-ugor tanszéktől is kérhetünk segítséget. De ezt bízzák rám.
3. A csoportokban valaki vállalja fel az összekötő szerepét. Szeretnék folyamatosan tájékoztatást kapni arról, hogyan zajlik a munka. Az e-mail címem: demcsak@jgypk.u-szeged.hu Ezen a címen bárki megkereshet, kérdezhet, és egyúttal szeretnék néha belecsöppenni a megbeszélésekbe, ha lesznek. Az összekötő nem főnök, hanem inkább szolgálatot tesz a többeknek.
4. A csoportok munkáját érdemes tematikus alcsoportokban megszervezni. Ez azt jelenti, hogy kb. 2-4 ember dolgozzon egy területen. Nekik kell szorosabb kapcsolatban lenniük egymással.
A kutatási területek:
a, nemzeti történelem, városok és falvak, nemzeti hősök, legendák
b, ünnepek (nemzeti és vallási), hagyományok, gasztronómia
c, képzőművészet (festészet, szobrászat, építészet)
d, irodalom (nemcsak a legnagyobb nemzeti írók és költők, hanem mesék, mondókák, egyebek is)
d, film, színház, fotó
e, zene, tánc (pl. népzene, néptánc, különleges népi hangszerek is, de kortárs zene és táncművészet, könnyűzene is)
f, tudomány (természettudomány, humántudomány, feltalálók, stb.)
g, oktatás és kulturális intézményrendszer (közoktatás, felsőoktatás, felnőttoktatás, népfőiskolák, művelődési intézetek)
h, földrajzi tájak, természetvédelem (a skandinávoknál ez rendkívül fontos), kertek, parkok, ezekkel kapcsolatos történetek. Az idén a lappokról is keresni kellene anyagot.
Örülnék, ha a vizsgaidőszak kezdete előtt már volna valami a kezünkben, hogy amikor februárban konkrétan is a szervezésre kerül sor, már legyen miből kiindulni.
Anyaggyűjtés közben azon is törhetik a fejüket, hogy milyen formában vagy tevékenységgel tudnánk egy-egy apró dolgot bemutatni. Ez azt jelenti, hogy írják össze az idő közben felmerülő kreatív ötleteiket, hogy lehessen majd válogatni.
Nagyon remélem, hogy ezzel a tájékoztatóval sikerült egyúttal megszüntetnem azt a viszályt, ami kialakult, és noha Hérakleitosz szerint a viszály maga az élet és az ellentét a világban a legfontosabb működő elv, jó lenne, ha most inkább a „logosz” szintén hérakleitoszi elve irányítaná a munkát. Vagyis rend alakulna ki.
Első lépésként a 6 megalakuló csoport 6 összekötőjének a válaszát várom, filozófia dolgozat után pedig mindent tisztázunk még egyszer. A kialakult, egyes altémákban kutató 2-3 fős csoportok szintén hozzám forduljanak, ha segítségre van szükségük (például abban, hogy hová nyúljanak a könyvtári polcokon), vagy ha meg kívánják mutatni, mit találtak.
Jó munkát, tanulást és pihenést!
Demcsák Katalin